Igen. Fizetési meghagyás csak lejárt és pénz fizetésére irányuló követelés esetén indítható. Ez utóbbi két dolgot is jelent. Amennyiben a követelés még nem esedékes, azaz fizetési határideje még nem járt le, nem indíthatunk eljárást, mivel ekkor kérelmünk még idő előtti. A másik, hogy csak pénz fizetésére kötelezést kérhetünk, azaz nem kérhetjük azt, hogy az adós valamit tegyen, valamitől tartózkodjon vagy valamilyen dolgot visszaszolgáltasson.

További követelmény, hogy amennyiben követelésünk összege a 3 millió forintot nem haladja meg, úgy kötelező először fizetési meghagyást kezdeményeznünk, nem lehetséges elsőre peres eljárást kezdeményezni. Ha azonban a fizetési meghagyás iránti kérelmünket bármely okból elutasítják, úgy nem szükséges ismételten fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeznünk a fenti értékhatárt el nem érő követelésünk érvényesítésére.

Van azonban egy felső határa is annak, hogy mekkora összegű követelés esetében indíthatunk fizetési meghagyást, ezt a jogszabály 30 millió forintban határozza meg. Amennyiben követelésünk ezt az összeget meghaladja, úgy csak peres eljárást kezdeményezhetünk. Ebben az esetben az sem megoldás, hogy két eljárást indítunk, egyet 30 millió forintig, egyet pedig az azt meghaladó részre, mivel a fizetési meghagyás kibocsátásának az is feltétele, illetve a hitelezőnek ki kell jelenteni, hogy ugyanabból a jogviszonyból eredően nincs folyamatban más közjegyző előtt fizetési meghagyásos vagy egyéb eljárás, így amennyiben így járnánk el, ez a kijelentés nem lenne igaz és végső soron elutasításhoz vezetne.

Az összegszerűséggel, illetve a felső határral kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy a követelés összegének meghatározásánál a főkövetelés összegét kell figyelembe venni, így amennyiben például kamatkövetelésünket nem önállóan, hanem járulékként érvényesítjük, úgy a teljes érvényesített követelésünk a 30 millió forintot meghaladhatja. Továbbá a követelés összegébe nem számít bele az eljárási díj, illetve az ügyindítási díj sem, ezeket a számításnál figyelmen kívül hagyhatjuk.

További fontos feltétel, hogy az adósnak legyen belföldi lakcíme, ennek hiányában tartózkodási hely címe, illetve jogi személy esetében székhelye vagy képviselete, azaz egy olyan kézbesítési címe, amire számára a fizetési meghagyás kézbesíthető. Ez tehát nem azt jelenti, hogy külföldi személlyel szemben ne lehetne fizetési meghagyást indítani, azonban ehhez szükséges, hogy a fenti feltétel teljesüljön.

A jogszabály azt is meghatározza, hogy milyen típusú követelések kizártak a fizetési meghagyásos eljárásból. Eszerint nem indítható fizetési meghagyásos eljárás

  • munkaviszonyból,

  • közalkalmazotti, illetve egyéb munkavégzésre irányuló (rendvédelmi igazgatási szolgálati, honvédelmi alkalmazotti szolgálati, közfoglalkoztatási stb.) jogviszonyból eredő követelések esetén, kivéve ha a követelés nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

    • Ez utóbbi lényegében azt jelenti, hogy a munkaviszonnyal és azzal egyenértékű jogviszonyokkal kapcsolatosan csak meg nem fizetett munkabér vagy egyéb járandóság esetén lehetséges a fizetési meghagyásos út igénybevétele, ugyanis mivel a fizetési meghagyásos eljárásban nincs, illetve csak korlátozott körben van helye bizonyításnak, iratok csatolásának, így a közjegyző nem tudja azt vizsgálni például, hogy a munkaviszony megszűnésére jogszerűen került-e sor, ennek eldöntése a munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozik.

Választ kaptál a kérdésedre?